Adózási információk

Kinek és milyen adót kell fizetnie? Mennyi adót és mikor kell fizetni? A lakáscélú felhasználás igazolása, stb.

Kinek és milyen adót kell fizetnie?

Lakás adásvételekor az eladónak kell személyi jövedelem adót fizetnie. A vevőnek nem kell adóznia. A lakás eladásából származó bevétel nem része az összevont adóalapnak, önállóan adózik. A személyi jövedelemadót gyakran az SZJA rövidítéssel jelölik.

Mennyi adót és mikor kell fizetni?

Az ingatlan eladásából származó jövedelem, azaz a bevétel (vételár) után az adó mértéke 20 százalék. Az adót a magánszemélynek a bevétel megszerzésének évéről szóló adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására eloírt határidoig (egyéni vállalkozóknál február 15., magánszemélyeknél március 20.) kell megfizetnie. A bevétel megszerzésének időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az ingatlan adásvételi szerződést a földhivatalhoz benyújtották.

Milyen költségeket kell levonni a vételárból?

Az eladót terhelő következő igazolt költségeket lehet levonni a vételárból:

1. a megszerzésre fordított összeget (az átruházásról szóló szerzodés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Ha így sem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.) és az ezzel összefüggő más kiadásokat;(pl. megfizetett illeték, ügyvédi költség)
2. az értéknövelő beruházásokra (pl. állagmegóvás, komfortfokozat emelés, szobaszám növelés, emeletráépítés) fordított, igazolt összegeket, (A saját kivitelezésu munka értéke költségként nem veheto figyelembe.)
3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat. (pl hirdetések díja)

Hogyan lehet tovább csökkenteni az adó alapját?

A költségek levonása után fennmaradó összeg tovább csökkenthető, ha az eladás a megszerzést követően
1. a hatodik évben történik, 10 százalékkal,
2. a hetedik évben történik, 20 százalékkal,
3. a nyolcadik évben történik, 30 százalékkal,
4. a kilencedik évben történik, 40 százalékkal,
5. a tizedik évben történik, 50 százalékkal,
6. a tizenegyedik évben történik, 60 százalékkal,
7. a tizenkettedik évben történik, 70 százalékkal,
8. a tizenharmadik évben történik, 80 százalékkal,
9. a tizennegyedik évben történik, 90 százalékkal,
10. a tizenötödik évben vagy késobb történik, 100 százalékkal.

Így ha az ingatlan eladása az ingatlan megszerzését követő tizenötödik évben vagy később történik, nincs adófizetési kötelezettség. Itt megtekinthet egy példát.
Szerzés éve és a levonható összeg:
2003. (0. év) 0 %
2002. (1. év) 0 %
2001. (2. év) 0 %
2000. (3. év) 0 %
1999. (4. év) 0 %
1998. (5. év) 0 %
1997. (6. év) 10 %
1996. (7. év) 20 %
1995. (8. év) 30 %
1994. (9. év) 40 %
1993. (10. év) 50 %
1992. (11. év) 60 %
1991. (12. év) 70 %
1990. (13. év) 80 %
1989. (14. év) 90 %
1988. (15. év) 100 %

A lakáscélú felhasználás igazolása

Mire van szükség a lakáscélú felhasználás igazolásához?

1. lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
2. lakás bérleti jogának megszerzése esetén az érvényes szerződés és az összeg felhasználását igazoló okirat;
3. lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;
4. idősek otthonában, illetve fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése esetén az elhelyezés alapjául szolgáló okirat, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
5. rokonsági fokot vagy a korábbi házasságot igazoló közokirat, ha a lakáscélú felhasználás (részben vagy egészben) közeli hozzátartozó, illetve volt házastárs részére történt.
6. Milyen APEH adatlapot kell kitölteni?

Ingatlan visszterhes átruházása esetén az eladó adatait (adóazonosító szám, természetes azonosító adatok) a 400 APEH adatlapon kell az adóhatósággal közölni. Az adatlapot az eladó köteles kitöltve és aláírva a vevőnek átadni. A vevő az adatlapot átruházásra irányuló szerződéssel együtt a földhivatalhoz benyújtja. Az APEH részére történő továbbítás a földhivatal kötelezettsége. Az adatlap bármelyik APEH Ügyfélszolgálatnál ingyenesen beszerezhető.

Adófizetés másik lakás vásárlásakor

1993-ban vásárolt egy ingatlant, mondjuk, 6 millió forintért. Ezt 2003-ban el kívánja adni 12 millió Ft-ért, és vásárol helyette egy másik lakást 8,8 millió forintért. Az ügyletből (eladás) származó bevétele az 1993-as vételár és a jelenlegi eladási ár különbözete, azaz a példa szerinti esetben a 6 és a 12 millió különbözete, azaz 6 millió forint. Az ingatlan megszerzésével kapcsolatos igazolható költségek, valamint a beruházások igazolható költségei ebből a 6 millió forintos jövedelemből levonhatóak. A 6 milliós bevételt csökkenteni lehet 50%-kal. (Amennyiben az eladás a vételt követő 6. évben vagy azt követoen történik, a bevétel és a költségek különbözete évenként 10%-kal csökkenthető). 3 millió forint lenne az adóköteles jövedelem, amely után az adó 20%, azaz 600 000 Ft. lenne. Ha azonban másik lakást vásárol, akkor lakásszerzési adókedvezmény vehető igénybe, mivel a 3 millió forintos jövedelemnek az egészét lakásvásárlásra fordítja (8,8 millióért vesz új lakást). Az erről az évről szóló, következő évben benyújtandó adóbevallásban az ingatlaneladásból származó, példa szerinti 3 milliós jövedelmet fel kell tüntetnie, de a fizetendő adó összegének megjelölésére szolgáló kockába 0 Ft-ot kell írnia, mivel adókedvezményt érvényesít az eladással szemben.

Bármilyen egyéb felmerülő kérdésével kapcsolatosan keressen minket bizalommal.